Szabó Gál Bence
Szakmai vezető
A kórokozóknak a meleg kedvez, hidegben sokkal kevésbé szaporodnak. Ezen felül a hideg maga erős gyulladáscsökkentő hatású, kifejezetten jó hatású a szervezetre. akkor mégis miért télen betegszünk meg?
A téli megfázásoknak és az influenzának 3 fő oka van:
Alacsony D3-vitamin szint
A D-vitamin az immunrendszerünk megfelelő működését rendkívüli módon támogatja. A nap UV-B sugarainak hatására termelődik a bőrünkben. Nyáron tehát jól megnő a szintje szervezetünkben és mivel zsíroldékony vitaminról van szó, lassan ürül. Télre, főleg tél végére, tavaszra a szintje nagyon lecsökken, hiszen nem éri bőrünket erős nap. Ez az egyik fő oka, hogy leginkább télen és tavasszal betegszünk meg, nyáron meg a legritkábban.
Fényhiány
Míg nyáron kb 16 órán keresztül van világos és 8órát van csak sötét, addig télen pont fordítva. Ez a bioritmusunkra (ún. cirkadián-ritmusunkra) nagyon rossz hatással van. Romlik az alvásminőségünk és hangulatunk, mely az immunrendszerünkre is nagyon rossz hatással van.
Zárt tér
Habár a környezetünkben télen a hidegben kevesebb a kórokozó, embertársaink közül többen betegebbek, hiszen immunrendszerük az előbbiek miatt a rosszabb. Mi pedig többet tartózkodunk egy légtérben velük, zárt helyen.
Megoldás
1.) A napfény okozta D-vitamin hiányt nagyon egyszerű elkerülni: Szedjünk télen több, 4000 NE D-vitamint (lehetőleg K-vitaminnal együtt). Ezzel nagy mértékben fokozzuk immunrendszerünk működését és számos tanulmány bizonyítja, hogy ez a jelenleg ismert leghatékonyabb módja az influenza megelőzésének és a belőle való gyorsabb kilábalásnak. (Olyannyira , hogy pár haladó szemléletű kórházban már a protokoll részét képezi a nagy dózisú D-vitamin adása bent fekvő betegeknek, hogy megelőzzék a járványok kitörését!)
2.) A megváltozott fényciklus okozta bioritmusunk helyreállítása kicsit macerásabb, de szintén megoldható. Beszerezhetőek teljes spektrumú fényt adó lámpák, melyek a napfénnyel megegyező fényt adnak. Ilyeneket érdemes használni nap közben otthonunkban/munkahelyünkön (és különösen kerülni a legkárosabbnak számító neon fényeket, melyek munkahelyekre sajnos nagyon jellemzőek). Lefekvés előtt min. 2órával pedig kerüljük a mesterséges fényeket, azaz úgy nevezett kék fényforrásokat, mint amilyen a lámpa, TV, LED. Megoldás ha már csak gyertyával vagy speciális, csak vörös fényt kibocsátó lámpával világítunk este. További segítség az Flux nevű program, mely a számítógépünk/laptopunk kijelzőjének fénykibocsátását a kékről vörös fénytartományba viszi át. A vörös fény a kékkel szemben nem állítja le agyunk melatonin termelődést, mely egy erős antioxidáns, ami a megfelelő cirkadiánritmusunkért és jó alvásunkért felelős. Az Flux ingyenesen letölthető innen: www.justgetflux.com
3.) Ha mindenki szedne D-vitamint, napfénynek megfelelő fényt adó lámpát használna nappal és kerülné a mesterséges fényeket este, ahogyan az előbbiekben írtam, akkor a 3-dik pont önmagától megoldódna, hiszen mindenkinek éppen olyan jó lenne az immunrendszere télen is. Mivel azonban környezetünket erre nem kötelezhetjük, így ugyan a mi immunrendszerünk jó lesz, embertársainké nem és ugyan úgy meg fognak betegedni és a velük való érintkezés során elkaphatjuk tőlük még jó immunműködés esetén is a betegségüket, bár kisebb eséllyel és enyhébb, gyorsabb lefolyású lesz az. Elkerülni nem tudjuk a másokkal való érintkezést, de arra azért ügyelhetünk, hogy minél kevesebbet legyünk zárt térben.
- Palacios C, Gonzalez L. Is vitamin D deficiency a major global public health problem?. J Steroid Biochem Mol Biol. 2014;144 Pt A:138-145. doi:10.1016/j.jsbmb.2013.11.00
- Matthias Wacker & Michael F. Holick (2013) Sunlight and Vitamin D, Dermato-Endocrinology, 5:1, 51-108, DOI: 10.4161/derm.24494
- Binkley N, Novotny R, Krueger D, Kawahara T, Daida YG, Lensmeyer G, Hollis BW, Drezner MK. Low vitamin D status despite abundant sun exposure. J Clin Endocrinol Metab. 2007 Jun;92(6):2130-5. doi: 10.1210/jc.2006-2250. Epub 2007 Apr 10. PMID: 17426097
- Holick MF, Binkley NC, Bischoff-Ferrari HA, Gordon CM, Hanley DA, Heaney RP, Murad MH, Weaver CM; Endocrine Society. Evaluation, treatment, and prevention of vitamin D deficiency: an Endocrine Society clinical practice guideline. J Clin Endocrinol Metab. 2011 Jul;96(7):1911-30. doi: 10.1210/jc.2011-0385. Epub 2011 Jun 6. Erratum in: J Clin Endocrinol Metab. 2011 Dec;96(12):3908. PMID: 21646368
- Martineau A R, Jolliffe D A, Hooper R L, Greenberg L, Aloia J F, Bergman P et al. Vitamin D supplementation to prevent acute respiratory tract infections: systematic review and meta-analysis of individual participant data BMJ 2017; 356 :i6583 doi:10.1136/bmj.i6583
- Keum, N., Chen, QY., Lee, D.H. et al. Vitamin D supplementation and total cancer incidence and mortality by daily vs. infrequent large-bolus dosing strategies: a meta-analysis of randomised controlled trials. Br J Cancer 127, 872–878 (2022). https://doi.org/10.1038/s41416-022-01850-2